A Dél-pesti Horgász Egyesület Alapszabálya
(egységes szerkezetben)
Általános rendelkezések
- Az Egyesület neve: Dél-Pesti Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület).
Az Egyesület korábban Kispesti Horgász Egyesület néven működött, annak jogutóda.
- Az Egyesület székhelye: 1203 Budapest, Helsinki út. 9.
- Az Egyesület pecsétje: köriratban Dél-Pesti Horgász Egyesület, középen horog ábra és az alapítás éve: 1954.
- Az Egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
- Az Egyesület jogi személy.
- Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési- és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
- Az Egyesület a Magyar Országos Horgász Szövetséghez tartozó szövetség (továbbiakban: Szövetség) tagjaként működik, több szövetségnek is tagja lehet.
Az Egyesület céljai és feladatai
- Az Egyesület céljai:
- az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása;
- a horgászsport gyakorlása, a versenyhorgászat népszerűsítése és fejlesztése;
- az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése;
- a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal, úgy is, hogy más horgászegyesületek, szövetségek, vízkezelők értékcikkeit értékesíti, tagdíjait beszedi;
- a horgászok nevelése a horgászatra vonatkozó jogi- és etikai-erkölcsi írott és íratlan szabályok betartására és betartatására, a mindezekre vonatkozó ismeretek közreadása;
- a természet, a halállomány védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben;
- a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, vizsgáztatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése;
- anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását;
- elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrendek szabályait megismerjék, betartsák és betartassák;
- a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és a horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét.
- Az Egyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:
- közreműködik az egészséges életmódra nevelésben;
- horgász versenyeket és egyéb rendezvényeket szervez;
- együttműködik más horgászegyesületekkel;
- részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében;
- rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére;
- oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére;
- nemzetközi kapcsolatokat tart fenn;
- biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket;
- segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, továbbá szervezetten részt vesz a vizek és vízpartok tisztaságának megóvásában, a természet védelmében;
- a tagság érdekei és a testületek döntése szerint horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket szervez.
- Az Egyesület vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
- Az Egyesület törekszik saját vízterület kialakítására, illetve halászatot biztosító jog megszerzésére, leendő vízterületén korszerű halgazdálkodást folytat, és biztosítja a halállomány védelmét, a halfauna etetésére különböző takarmányok nagy és kis kereskedelmét folytathatja.
- Az Egyesület tagsági viszonyon alapuló szolgáltatásként horgásztavat üzemeltet, halasít.
- Az Egyesület horgásztanyát tart fenn, ennek működési rendjét az Elnökség külön szabályozza.
- Az Egyesület tulajdonát képező földterületet horgászati célokra tagjainak használatba adhatja, ezért az ingatlanrészt használó tagok felemelt tagdíjat fizetnek.
Az Egyesület tagsága
- Az Egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli, továbbá ifjúsági tagjai.
- Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait, és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését, valamint nem állnak horgászjegy váltásának tilalma, vagy Egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.
- Az Egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
- A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz címezve kell benyújtani, az Egyesület ügyintézőjénél. A kérelmet az Elnök terjeszti az Egyesület illetékes testülete, a küldöttgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a kérelem beadásának napjára visszamenőleges hatállyal.
A kérelmező a belépési nyilatkozat beadásától a küldöttgyűlés pozitív döntéséig gyakorolhatja tagsági jogait.
- Az Egyesület tagjai tagsági - az új belépők külön belépési - díjat fizetnek, amelyek mértékéről a küldöttgyűlés dönt, a testület indokolt esetben – különösen az egyesületi tagság megőrzése érdekében - egyedi döntéssel egyes tagok részére tagdíjkedvezményt állapíthat meg.
- Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét.
Az Egyesület pártoló tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
- Tiszteletbeli tagnak választhatók a küldöttgyűlés által azok a természetes személyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek, a tiszteletbeli tagokat az Egyesület anyagi kedvezményekben részesíthetők, amelynek költségeit az Egyesület magára vállalhatja.
- Jogi személy tagsági viszonyának tartalmát és az Egyesületi életben való részvételüket az Elnökség és a jogi személy képviseletre jogosultja külön megállapodásban rögzíti.
- Ifjúsági tag lehet az a természetes személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, közülük teljes jogú tag lehet az a tizenhat éven felüli személy, aki az ezzel járó anyagi kötelezettségeket teljesíti.
Ifjúsági tag törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával léphet be az Egyesületbe.
A tagok jogai és kötelességei
- A tagjait - a jogszabályokban és jelen Alapszabályban foglaltak szerint a jogi személyekre, az ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli tagokra vonatkozó korlátozások kivételével - egyenlő jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik.
- Az ifjúsági, a pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségre nem választhatók, a küldöttgyűlésre és a testületi ülésekre meghívhatók, azokon tanácskozási és javaslattételi joguk van.
- A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
- Az Egyesület tagjai jogosultak:
- az Egyesület tevékenységében részt venni;
- amennyiben küldöttek, részt vehetnek a küldöttgyűlésen, ahol tanácskozási és szavazati jogukatt gyakorolhatják, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat és észrevételeket tehetnek;
- javaslattételi joggal rendelkeznek az Egyesület tevékenységét érintő bármely ügyben;
- választhatók Egyesületi tisztségekre és megválaszthatják az Egyesület tisztségviselőit;
- részt vehetnek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein, a MOHOSZ és tagszövetségei által szervezett programokon, pl. versenyeken, tanfolyamokon, kirándulásokon, táborozásokon, stb.;
- térítés ellenében az Egyesület útján, illetve az Egyesülettől horgászatra jogosító okmányokat beszerezni, birtokukban jogosításuk keretei között horgászni, szolgáltatásokat igénybe venni;
- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, az Elnökség által meghatározott térítés ellenében szerint a horgásztanyát és a felszereléseket.
- Az Egyesület tagjai kötelesek:
- eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeiknek;
- részt venni az Egyesület szervezeti életében, tevékenységében, pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt;
- az Egyesülettel kapcsolatos anyagi kötelezettségeiket az előírt határidőn belül teljesíteni, a tagdíjat - legkésőbb a tárgyév november 30-ik napjáig megfizetni - a tiszteletbeli tagok kivételével, a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek;
- az Egyesület érdekeit elősegíteni, a tőlük elvárható módon az Egyesületi vagyont védeni;
- az Egyesület szerveinek határozatait betartani;
- a horgászatra vonatkozó jogszabályokat és a horgászrendeket betartani, és lehetőség szerint betartatni;
- a környezet, a vizek tisztasága, megóvása felett őrködni, esetleges környezetkárosítással kapcsolatos észleléseit az arra illetékessel, vagy az Egyesület Elnökségével haladéktalanul közölni;
- az Egyesületnek anyagi és erkölcsi kár okozása esetén helytállni a polgári jog kártérítési szabályai szerint;
- az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
- A tagsági viszony megszűnik:
- a tag kilépésével;
- a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
- a tag kizárásával;
- a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
- A tag bármikor, indokolás nélkül kilépéssel megszűntetheti Egyesületi tagsági jogviszonyát, az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal.
A tagsági jogviszony a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg, ez nem érinti a tagot terhelő vagyoni kötelezettségeket.
- A küldöttgyűlés döntésével felmondható Az Egyesületi tagsági jogviszony, ha az Egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat, és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki.
A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására - figyelmeztetni kell.
A tagsági viszony felmondása nem érinti a taggal szemben fennálló anyagi követelés teljesítését, nem zárja ki a polgári igény érvényesítésének lehetőségét.
- A tag a küldöttgyűlés határozatával kizárható - kizárási eljárást követően - az Egyesületből jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén, a tisztességes eljárást biztosító szabályok – a Fegyelmi Szabályzatban előírtak - betartásával:
- a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait;
- a tagnak nyilatkozattételi joga van, észrevételeit előadhatja írásban, illetve az eljárást lefolytató, iletve döntéshozó szerv előtt szóban;
- a tag kizárásáról kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást;
- a kizáró határozatot a taggal közölni kell;
- a tagsági jogviszony megszűnéséről rendelkező a küldöttgyűlési határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
- Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén megszűnik a tagdíjfizetési kötelezettség, azonban a befizetett tagdíj és egyéb díjak nem követelhetők vissza.
Elhalálozás esetén az Elnökség egyéni elbírálás alapján a tagdíj időarányos részét visszatérítheti.
Az Egyesület szervei
- Az Egyesület szervei:
- küldöttgyűlés;
- Elnökség;
- Felügyelő Bizottság;
- Fegyelmi Bizottság.
A küldöttgyűlés
- Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben.
- A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása, módosítása a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az Egyesület céljának módosítása a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szűkséges;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségge hozott határozata szűkséges
c) az Egyesület az elnöknek, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak, továbbá a Szövetség fórumaira a küldöttek megválasztása öt (5) évre az Egyesület tagjai közül, illetve az Alapszabályban rögzítettek szerint visszahívása;
d) az éves költségvetés, a végrehajtásáról szóló jelentés és a vagyonmérleg elfogadása;
e) az Elnökség éves beszámolójának – ezen belül az az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítése;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- a végelszámoló kijelölése;
- az Elnökség jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző döntésének megsemmisítése;
- másodfokú eljárás az egyesületi szervek tagjainak fegyelmi ügyeiben;
- tag felvételéről döntés;
- ingatlan vétele, elidegenítése, tartós bérlete, vagy felmondása;
- az egyesületi szervek létszámának meghatározása;
- az Egyesület elnöke, az Elnökség tagjai, a Felügyelő- és Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai a költségvetés keretei között díjazásának megállapítása;
- azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály, vagy bármely jogszabály a küldöttgyűlés kizárólagos határkörébe utal.
- A küldöttgyűlés a 36) m) n) o) p) pontokban leírt hatásköröket az Elnökségre átruházhatja.
- A küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze évente legalább egyszer, a küldöttgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni.
A küldöttgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon.
Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az Egyesület székhelyén történő kifüggesztés.
- A küldöttgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a küldöttgyűlést összehívó szerv, vagy személy neve, székhelye;
- a küldöttgyűlés időpontja;
- a küldöttgyűlés helye;
- a napirendi pontok, amelyeket olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák;
- figyelemfelhívást határozatképtelenség esetére, amely szerint ha az eredeti időpontra összehívott küldöttgyűlés határozatképtelen, akkor a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt küldöttgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
- A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől, vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az Egyesület szervei a küldöttgyűlést összehívó szervtől, vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a küldöttgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlést összehívó szerv, vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
- Az Elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az e pont szerint összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
- Rendkívüli küldöttgyűlést kell össze hívni, ha:
- az ügyészség kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli;
- az Elnökség így döntött;
- a Felügyelő Bizottság kezdeményezi;
- a teljes jogú tagok legalább tíz (10) %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja.
- A küldöttgyűlést az Egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a küldöttgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható.
- A küldöttgyűlés nem nyilvános, azon a tagjain kívül az összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály, vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A küldöttgyűlésen szavazati joggal vehetnek a küldöttek, a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével.
- A küldöttgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A küldöttgyűlés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, a határozatképességet az aláirt jelenléti ív alapján kell megállapítani.
- Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt küldöttgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt küldöttgyűlés esetén az eredeti, rendes küldöttgyűlés meghívójában figyelmeztették.
Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen küldöttgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
- A küldöttgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani.
A küldöttgyűlésen az Egyesület elnöke - távollétében az Elnökség által kijelölt személy, az egyesületi szervek megválasztása alatt a korelnök – elnököl, kihirdeti a döntéseket, gondoskodik azok jegyzőkönyvi rögzítéséről.
A vita vezetése során meghatározza a hozzászólások sorrendjét, gondoskodik a tárgyszerűségről és a rendről, ennek érdekében - indokolt esetben - megvonhatja a szót, a vitát felfüggesztheti, a rendzavarót távozásra szólíthatja fel, valamint ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
A napirendeket az Elnökség által kijelölt előadó ismerteti, hozzászólás napirendenként egyszer tehető, indokolt esetben válasz és viszontválasz biztosítható, a vita lezárása zárszóval történik.
- A határozatokat a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozzák meg, titkos szavazással kell dönteni, ha a szavazásra jogosultak legalább egyharmada így dönt, ennek eredményét legalább háromtagú bizottság állapítja meg.
Az Elnökség
- Az Egyesület ügyvezetését az öt (5) tagú Elnökség látja el, tagjai az Egyesület tisztségviselői, adataikat az Alapszabály teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt melléklete tartalmazza.
- Az Elnökség két küldöttgyűlés között - a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal, végrehajtja a küldöttgyűlési határozatokat, fenntartja az Egyesület működőképességét..
- Az Elnökség hatásköre:
- az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- a küldöttgyűlés időpontjának kitűzése, napirendi pontjainak – költségvetés, beszámolók - előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
- a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
- gazdálkodás a költségvetés keretei között, az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, döntés;
- a költségvetés rovatai közötti átcsoportosításról;
- tízmillió forint feletti egyszeri kiadások ügyében;
- jutalmazási ügyekben;
- az egyesületi tagok anyagi kötelezettségeiről;
- a horgásztanya igénybevételének rendjéről és térítési díjáról, valamint a földhasználó felépítménytulajdonosok kiemelt tagdíjáról;
- a tagok anyagi kötelezettségeinek és a közösségi munka alóli felmentések indokolt és méltányos egyedi elbírálásáról;
- indokolt esetben a tagok kedvezményben részesítéséről;
- az Egyesület érdekében végzendő közösségi munka módjáról és mértékéről;
- az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
- döntés a küldöttgyűlés által átruházott hatáskörökben,
- kizárólagos hatáskörben dönt:
- saját munkatervéről;
- a szervezeti és működési szabályokról;
- a Fegyelmi Szabályzat elfogadásáról, módosításáról;
- az ügykezelési, gazdálkodási előírásokról
- a közgyűlés által elfogadott kereteken belül az éves költségvetés részletezéséről;
- a tagság nyilvántartása;
- a pártoló és tiszteletbeli tagok számának és anyagi kötelezettségeinek meghatározása;
- az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
- az Egyesület működésével kapcsolatos iratok kezelése, megőrzése;
- az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
- döntés az Alapszabály felhatalmazása alapján tag felvételéről;
- első fokon eljár a Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben;
- döntés az Egyesület tevékenységével összefüggő külföldi utazások ügyében;
- dönt a halfogó és egyéb versenyek megszervezésében és lebonyolításában;
- a költségvetés keretei döntés az alkalmazottak létszámáról és anyagi kérdéseiről, az állományon kívüli bérek és alkalmi munkadíjak mértékéről;
- a kezelésében lévő vízterületek horgászrendjének megállapítása;
- tájékoztatót kérhet a Felügyelő- és a Fegyelmi Bizottságoktól az általános helyzetről és konkrét ügyekben esetleges szükséges intézkedések megtétele céljából;
- egyes feladatok ellátására - tagok és külső szakértők fölkérésével - eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre, megbízza azok vezetőjét;
- a munkáltatói jog gyakorlása az Egyesület elnöke felett (munkaviszony esetén)
- Az Elnökség az 51) p) q) r) s) t) pontokban leírt hatásköröket az Egyesület elnökére átruházhatja.
- Az Elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, ahol tevékenységükről, az Egyesület működéséről és gazdasági helyzetéről rendszeresen beszámolni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre választ adni.
- Az Elnökség üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal.
- Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az elnökségi ülés összehívására.
- Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja.
- Az Elnökség ülése nem nyilvános, azon a Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
Külön meghívás alapján más meghívottak is részt vehetnek az ülésen tanácskozási és szavazati jog nélkül, tanácskozási jogukatt az Elnökség számukra megszavazhatja.
Az Egyesület tagjai előzetes bejelentés alapján résztvehetnek az ülésen.
Az Egyesület elnöke
- Az Elnök vezető tisztségviselője az Egyesületnek, ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni, feladatai és hatásköre:
- a küldöttgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása, akadályoztatása esetén az ezzel feladattal megbízott elnökségi tag helyettesíti;
- az Egyesület önálló képviselete bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben, akadályoztatása, vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az Egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti;
- az Alapszabály, a küldöttgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete;
- irányítja az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti tevékenységét;
- kezeli az Egyesület pénzeszközeit, utalványoz a költségvetés szerint, ellenőrzi a gazdálkodás folyamatát, dönt a tízmillió Ft.- alatti egyszeri kiadások ügyében,
- önállóan jogosult az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre;
- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről;
- vezeti az Egyesület tagnyilvántartását;
- felügyeli az ügykezelést, vezeti a határozatok tárát,a bevételi és kiadási bizonylatokat;
- az Elnökség döntése alapján ellátja a munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges feladatokat,
- ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, a küldöttgyűlés, vagy az Elnökség a hatáskörébe utal;
- munkájáról beszámolni köteles az Elnökségnek.
Az Egyesület titkára
A titkár előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket, szervezi az Egyesület rendezvényeit, ellátja az Egyesület szerveinek írásbeli teendőit.
A titkár helyettesítéséről az elnök dönt.
A Felügyelő Bizottság
- A három (3) tagú Felügyelő Bizottság az Egyesület ellenőrző szerve, tagjai az Egyesület tisztségviselői, adataikatt az Alapszabály teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt melléklete tartalmazza.
- A Felügyelő Bizottság gyakorol felügyeletet az Egyesület működésének törvényessége és pénzügyi-gazdasági tevékenysége, a költségvetés végrehajtása felett, ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok érvényesülését, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását, a pénz- és anyagkezelést, a számviteli szabályok betartását, megállapításait jegyzőkönyvben rögzítii:
- A Felügyelő Bizottság saját munkaterve alapján dolgozik, hatáskörében eljárva jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet az Egyesület szerveitől, elnökétől, a tisztségviselőktől, korlátozás nélkül betekinthet az egyesületi iratokba.
- A Felügyelő Bizottság köteles beszámolni tevékenységéről a küldöttgyűlésen, ahol előzetesen véleményezi az Egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját, a beszámoló a Felügyelő Bizottság értékelése nélkül nem fogadható el.
- A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke írásban hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban.
- A Felügyelő Bizottság elnöke törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az Elnökség ülésein, illetve a küldöttgyűlésen.
- A Felügyelő Bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az Elnökséget, hiányosság, jogszabályt, vagy Alapszabályt, illetve az Egyesület érdekeit sértő magatartás megállapítása esetén annak jellegétől, súlyosságától függően az alábbi intézkedéseket teheti:
- Kisebb jelentőségű ügyre írásban felhívja az elnök figyelmét, és rámutat a követendő eljárásra, az elnök intézkedésének elmaradása esetén kezdeményezheti az Elnökség összehívását.
- Súlyosabb hiányosság megállapításakor írásban tájékoztatja az Egyesület elnökét, és az ügyben hatáskörrel rendelkező szervet, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, he ez nem történik meg a küldöttgyűléshez fordulhat.
- Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben a Felügyelő Bizottság felhívására az Elnöknek rendkívüli elnökségi ülést, vagy küldöttgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül, ha ez nem történik meg, a Felügyelő Bizottság jogosult a küldöttgyűlés összehívására.
- Ha súlyosan és huzamosan törvény, vagy Alapszabály megsértését tapasztalja, és észrevételei nyomán sem az Elnökség, sem a küldöttgyűlés nem intézkedik megfelelően, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséghez kell fordulnia.
- A Felügyelő bizottság tagja nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A Fegyelmi Bizottság
- A Fegyelmi Bizottság három (3) tagú, tagjai az Egyesület tisztségviselői, adataikat az Alapszabály teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt melléklete tartalmazza.
- A Fegyelmi Bizottság - a Fegyelmi Szabályzat szerint - folytatja első fokon le eljárásait, saját tagjainak kivételével.
- A Fegyelmi Bizottság ülését annak elnöke írásban hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban.
- A Fegyelmi Bizottság tevékenységéről beszámolni köteles a küldöttgyűlésen, tájékoztatja az Elnökséget a fegyelmi helyzetről, a felelősségrevonás gyakorlatáról, elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésén.
Az elnöki és tisztségviselői megbízás megszűnése
- Megszűnik az elnök és a tisztségviselők megbízatása:
- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
- visszahívásával;
- lemondásával;
- halála esetén;
- cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- a vele szembeni kizáró- vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
- Visszahívást az Egyesület tagjainak legalább 10 %-a, továbbá a Felügyelő Bizottság, vagy az Elnökség írásban kezdeményezheti, a visszahívásról a küldöttgyűlés dönt.
- Az elnök, vagy a tisztségviselők tisztségükről bármikor lemondhatnak, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt szükségessé teszi, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha az új elnök, illetve tisztségviselő megválasztása már ezt megelőzően megtörtént.
A lemondás hatályossá válásáig az elnök, illetve a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
Ha a felügyelő bizottság tagja lemond, lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökének kell benyújtania.
Az összeférhetetlenségi, kizárási szabályok
- A határozathozatalban nem vehet részt:
- aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít, akkor is, ha az Egyesületnek nem tagja;
nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében, a bárki által korlátozás nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás;
- aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a döntésben, a megkötendő jogügyletben személyesen érdekelt, illetve ilyen más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani.
- Nem lehet az Egyesület elnöke, tisztségviselője az a személy, aki:
- olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget - úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
- az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
- az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat;
- e ponton belül a b) - c) pontokban meghatározott személy hozzátartozója;
- akivel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
- akivel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
- akinek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte;
- ha az a), e), f), g) pontok esetében eltiltása az eseménytől számított három évre vonatkozik.
- Az elnökkel, tisztségviselővel szembeni kizáró okok:
- vezető tisztségviselő, tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit a közügyek gyakorlásától, vagy e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
- Az elnök és a tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai:
- az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökei és tagjai nem választhatók az Egyesület más tisztségviselőjévé;
- az Elnökség, és a Fegyelmi Bizottság elnökei és tagjai azonos szerven belül nem nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói;
- nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akinek a hozzátartozója az Egyesület bármely tisztségviselője;
A határozathozatal rendje
- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van, határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozzák meg,
a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság ülése akkor határozatképes, ha legalább két taga jelen van, határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozzák meg, szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
- A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
- a határozat szövegét, érvényességi körét, hatályát,;
- a határozat számát;
- a határozathozatal időpontját;
- döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát.
- A határozatokat 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.
- Az Egyesület tagja, elnöke és a Felügyelő Bizottság tagja kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.
A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
- Az Egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.
A választás és a működés főbb szabályai
- Az egyesületi szervek újjáválasztásakor az Elnökség jelölő bizottságot bíz meg, amelynek összetételét a küldöttgyűlés megerősíti.
- A küldöttgyűlés küldötteit az Egyesület tagjai közvetlenül, nyílt szavazással választják meg úgy, hogy tagsági viszonyuk ügyintézésekor aláírásaikkal igazolva nyilatkoznak a jelölőbizottság listás előterjesztéséről, illetve megteszik személyi javaslataikat.
- A küldöttgyűlés létszáma legalább huszonöt (25) fő, minden kétszáz (200) tag után legalább egy (1) küldöttet kell választani, de a küldöttek száma huszonöt (25) főnél kevesebb nem lehet.
- Megválasztott küldöttnek az tekinthető, aki sorrendben a legtöbb, de az érvényes szavazatok több mint felét megkapta.
- A küldöttgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
- A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:
- a megjelent tagok nevét;
- a határozatképességet;
- a véglegesített napirendet;
- az előterjesztések és a vita lényegét, a hozzászólók nevét;
- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is;
- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát.
- A jegyzőkönyveket aláírásukkal hitelesítik:
- a küldöttgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag;
- az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az egyesületi szervek elnökei.
- Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az Egyesület a vonatkozó törvényekben előírt személyes adatokat kezeli, működése során az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat betartja. A tagok személyes adatai nem nyilvánosak.
- Az Egyesület biztosítja céljai elérésének, működésének gazdasági feltételeit, vállalkozási tevékenységet csak azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja.
- Az Egyesület minden vagyona és jövedelme alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.
- Az Egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak és követelések, valamint más szervezetekben vagyonrészek, egyéb vagyonértékű jogok alkothatják.
- Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik, bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
- Az Egyesület feladatainak ellátásához - célirányos együttműködési keretek közt - kölcsönös előnyök biztosítása érdekében igényli a különböző gazdálkodó, önkormányzati és más szervek, illetve szervezetek erkölcsi és anyagi segítségét.
- A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:
- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel;
- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele;
- tagdíj, amelyet tagjai fizetnek, belépési- és egyéb díjak;
- esetleges adomány, költségvetési támogatás, pályázati bevétel;
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
- a horgászatra jogosító okmányok forgalmazásából származó bevételek;
- vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
- egyéb bevételek.
- Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.
- Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, tagjai - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
- Az elnök és a Felügyelő Bizottság elnöke egyetemlegesen felelős a vagyonért, a költségvetés szerinti gazdálkodásért és a tartozások teljesítéséért.
- A tagoknak az Egyesülettel szemben fennálló kártérítési felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
- Jogutód nélküli megszűnést kivéve az Egyesület vagyona nem osztható fel.
Záró rendelkezések
- Az Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
- Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
- a) az Egyesület megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
- Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a küldöttgyűlés dönt.
- Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt - az Egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
Az Egyesület jelenlegi Alapszabályában nem rendelkezik a fennmaradó vagyon átadásáról, amennyiben az Egyesület jogutód nélküli megszűnése bekövetkezik.
- A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki.
A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
- Az Egyesület működése felett az ügyészség – a „civil törvényben”, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági, vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
- Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) és a horgászatra vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület küldöttgyűlése – figyelembe véve a Fővárosi Törvényszék 16.Pk.63005/1990/8. végzésében előírtakat – a Küldött Közgyűlés 2016. szeptember 20. napján megtartott ülésén a 2016/15. számú határozatával fogadta el, és az aláírás napján lépteti hatályba.
Záradék:
Alulírott Terdik József elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2016. szeptember 20.
Terdik József sk.
elnök