   1203 Budapest, Helsinki út 9.

  +36 (1) 284 6321

  

   Támogasson minket a 11719001-20003902 számlaszámon!

Délpesti Horgászegyesület
Fegyelmi szabályzat
 
A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az Egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:
A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1.§
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, a horgászrendek, az alapszabály és az
Egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának,
valamint az egyesületi élet tisztaságának biztosítása, illetve megsértésük esetén a cselekménnyel
arányban álló marasztalással az elkövető nevelése és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.
FEGYELMI VÉTSÉGEK
2.§
Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag,
a.,        aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal), a természet- és környezetkárosítással összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a nyomozó hatóságok vagy a bíróság jogerős marasztaló határozatot hoztak;
b.,        akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő
(környezetvédelmi) szabálysértés vagy elkövetésében jogerősen elmarasztaltak;
c.,        aki halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az
ütemtervek, a horgászrendek, az alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés írott szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;
d.,        aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;
e.,        aki a fegyelmi szervek meghívására a fegyelmi tárgyaláson mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy a magatartásával akadályozza az eljárást;
f.,         aki vendégének a társadalmi együttélés etikai szabályai ellen vétő magatartását a horgásztanyán, vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
-2-
FEGYELMI BÜNTETÉSEK
3.§
Fegyelmi büntetések:
a.,   figyelmeztetés;
b.,   írásbeli megrovás;
c.,   a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre – legfeljebb 2 évre – szóló kitiltás;
d.,   tagsági jogok meghatározott ideig – legfeljebb 2 évig – tartó felfüggesztése;
e.,   az Egyesületből meghatározott időre – legfeljebb 3 évre – szóló kizárás;
f.,    horgászattól meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – történő eltiltás.
Indokolt esetben a 3.§ (1) bekezdés e., és f., pontjában megjelölt fegyelmi büntetéseket együtt is ki lehet szabni.
A 2.§ d.,pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.§ (1) bekezdés a., és b., pontjában megjelölt fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni.
A 3.§ (1) bekezdésének c., d., és f., pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása –
rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban a felfüggesztésre, a ha 3.§ (1) bekezdésének f., pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja.
Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.
A fegyelmi büntetést – az eset összes körülményének figyelembevételével – úgy kell kiszabni, hogy az alkalmas legyen az 1.§ -ban megjelölt célok elérésére.
4.§
A 3. § (1) bekezdés f., pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára – vissza kell vonni, erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell.
Az eljárás alá vontat a jogerős határozat teljesítése nyomán kártérítés, illetve érték visszatérítés nem illeti meg.
5.§
Akivel szemben a 3.§ (1) bekezdésének f., pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen bemutatja a fegyelmi büntetés letöltése után letett állami horgászvizsgát igazoló bizonyítványát.
-3-
HATÁSKÖRÖK
6.§
(1)       Az első fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárásra az a horgászegyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a tagsági díjat fizeti.
Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő letből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.
Olyan kettős tagság esetén, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövető személy horgászigazolványát kiállították.
(2)       A fegyelmi vétségeket másodfokon az Egyesület Elnöksége bírálja el.
(3)       Az Egyesület félévente köteles értékelni a lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatait.
AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
7.§
(1)       Fegyelmi eljárás a tudomásra jutástól számított 30 napon belül, írásban rendelhető el.
Az értesítésben ismertetni kell az eljárás alá vonttal az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
(2)       Fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak: a küldöttközgyűlés, az Elnökség és az elnök.
(3)       Az Egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgáltatásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről harminc napon belül gondoskodni köteles, az érdemi határozatot az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül meg kell hozni.
Ha a tag a 2.§ a., vagy b., pontjában foglalt cselekményeket követte el, a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
(4)       Az Egyesület elnöke csekélyebb súlyú fegyelmi vétség esetén a Fegyelmi Bizottság egyetértésével, ha a beérkezett adatokból az elkövetés ténye egyszerűn megállapítható, továbbá az elkövető a cselekményt elismerte és az ügy kétséget kizáróan megítélhető, a saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § szerinti büntetéseket, azonban a c-f; pontokban felsorolt büntetések időtartama a két évet nem haladhatja meg.
Az elnök a következő elnökségi ülésen köteles az Elnökséget tájékoztatni az általa alkalmazott fegyelmi büntetésekről.
(5)       Ha az elkövető az elnöknek a 7.§ (4) bekezdése szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
(6)       A 7. § (4) bekezdésében szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 12. §
(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
ELÉVÜLÉS
8.§
Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy, vagy szerv tudomására jutására jutásától számított 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető -, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az 1 év elévülési idő a büntető-, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
-4-
FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE
9.§
(1)       A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak fele, de legalább 3 személy jelen van.
(2)       Nem járhat el konkrét ügyben a Fegyelmi Bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ági rokona (szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája), házas- vagy élettársa, testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a Fegyelmi Bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés egyéb okból (elfogultság) nem várható.
(3)       A másodfokú eljárásban nem vehet részt a Fegyelmi Bizottság tagjaként, aki az első fokú határozat meghozatalában, illetőleg  - vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
10.§
(1)       A Fegyelmi Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a Bizottság tagja közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.
(2)       Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy  - szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
(3)       Az eljárás alá vont tagot szabályszerűen kézbesített értesítéssel és azzal a           figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra meghívni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
(4)       Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt  a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt meghívni.
(5)       A tárgyalásra – ha a meghallgatásuk szükséges és a felmerülő költségek mellet – tanuk meghívhatók. A meghívók kézbesítése és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő 8 nap.
(6)       A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a Bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
(7)       A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólással, vagy egyéb módon zavarja a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezhet. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a Bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a Bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezt követően kerül sor a Bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
-5-
(8)       Ha az eljáró fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésére, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, határozatában köteles indokolni a felajánlott, de fel nem használt adatok mellőzését.                      
11.§
(1)       A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a szerv megnevezését, a jegyzőkönyvvezető, illetve a hivatalból megjelenő más személyen nevét, az eljárás alá vont  tag személyi adatait, horgászigazolványának, betétlapjának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az elhangzott nyilatkozatokat és indítványokat kell tartalmaznia.
(2)       A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a Bizottság valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.
12.§
(1)       A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül új határidőt tűz ki.
(2)       Ha a Bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
            a.,        terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,
            b.,        a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
            c.,        a terhére rótt cselekmény megnyugtató módon nem bizonyítható,
            d.,        terhére rótt fegyelmi vétség elévült,
akkor a fegyelmi eljárást határozattal megszünteti.
Ellenkező esetben a Fegyelmi Bizottság határozatában a 3.§ alkalmazásával fegyelmi büntetést állapít meg.
(3)       A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát.
A második  - rendelkező -   részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és az ahhoz kapcsolódó esetleges egyéb rendelkezéseket, valamint a jogorvoslat tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
A határozat harmadik – indoklási – része a Fegyelmi Bizottság által lefolytatott eljárás során megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a Bizottság meggyőződéseinek indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza. Értelemszerűen meg kell indokolni a határozat második részében szereplő minden egyes rendelkezést.
-6-
13.§
(1)       A határozat rendelkező részében a 3.§ (1) bekezdés c.,-f., pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést hónapokban, illetőleg években kell megjelölni, az időtartam kezdő- és befejező napjának meghatározásával.
(2)       Az érdemi döntés mellett a határozat második részében rendelkezni kell:
a.,        az eljárás megszüntetése esetén a korábban bevont horgászjegy és területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvet, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;
b.,        marasztaló határozat esetén:
-           a horgászjegy és a területi engedély visszaadás felőle, ha azokat korábban tévesen vonták be, bevonásuk indoka időközben megszűnt, illetőleg az engedélyek visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;
-           a horgászjegy, betétlap és a területi engedély visszavonása felől, ha a 3.§ (1) bekezdés f., pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;
-           annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban, vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés ( pl.: a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta (15.§ (2) bek.);
-           a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt (3.§ (4) bek.);
-           az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a Fegyelmi Bizottság indokoltnak tartja;
-           a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a Fegyelmi Bizottság nem kezdeményezi a szabálysértési hatóság eljárását. Minthogy az elvett eszközök elkobzását csak a szabálysértési hatóság mondhatja ki, ennek érdekében – indokoltnak tartott esetben -  a szabálysértési feljelentés nem mellőzhető. Ilyenkor az elvett eszközöket is továbbítani kell a szabálysértési hatósághoz.
14.§
(1)       Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban kell elismertetni, vagy tértivevényes            ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek, vagy személynek is.
(2)       Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után fellebbezés jogukról valamennyien lemondtak –a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a Fegyelmi bizottság elnöke jogerősségi záradékkel látja el. A határozat ezzel válik végrehajthatóvá.
(3)       Ha a 3.§ (1) bekezdésének c., pontja alapján a horgászt nem az Egyesület, hanem más horgász szerv kezelésében álló vízterületekről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.           
-7-
15.§
(1)       A 3.§ (1) bekezdésének c.,-f., pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába (új típusú igazolvány esetén egyesületi tagságot igazoló üres rovatba) és az egyesületi nyilvántartásba. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.
(2)       A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta.
            Ha az eljárás során a 7.§ (4) bekezdés alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beleszámít a fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől: a horgászattól való eltiltást a horgászigazolványba bejegyzik és horgászjegyét bevonják.
(3)       Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezeti az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§-ban meghatározott okmányokat is.
            Amennyiben ere nincs lehetőség – pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt Fegyelmi Bizottság köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az első fokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.
(4)       Amennyiben a jogerős fegyelmi határozat rendelkező része nyilvánosságra hozatalról is rendelkezik, azt az évi rendes közgyűlésen is ki kell hirdetni.
(5)       Ugyanilyen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Elnökség, a küldöttközgyűlés által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.
FELLEBBEZÉS
16.§
(1)       Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
            A fellebbezés benyújtása halasztó hatályú.
(2)       Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont tag, illetve az eljárást kezdeményező szerv, vagy személy.
(3)       A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
(4)       Ha az Elnökség a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
(5)       A fellebbviteli szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén módosíthatja.
(6)       Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
-8-
BÍRÓI ÚT
17.§
(1)       Az Egyesület Fegyelmi Bizottságának törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
(2)       A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. (Az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. tv. 10§ (1) és (2) bekezdése).
ÚJRAFELVÉTEL
18.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt fegyelmivel sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.
Az újrafelvétel elrendelése, vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást folytató egyesületi vezetőségnek, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik.
Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.
FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE
19.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának mellőzését az Elnökségtől, illetőleg a küldöttközgyűléstől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3.§ (1) bekezdésének e., és f., pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte.
A további végrehajtás mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartalma alatt tanúsított magatartásával arra eredményesnek bizonyult.
-9-
ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
20.§
(1)       Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 7.§ (5) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
Az ifjúsági tag meghívásával egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
(2)       Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.
 
Budapest, 1996. március 31.
A küldöttközgyűlés a mai napon a Fegyelmi Szabályzatot elfogadta.