A horgászvizsgáztatás részletes szabályzata

Kiadva: 2019.január 31.
Hatályos: 2019. február 1-től

Adatvédelem
Az állami horgászvizsgáztatásban résztvevőket kötik az adatvédelemmel összefüggő jogszabályi előírások. A horgászvizsgára jelentkezők (a továbbiakban: vizsgázó) személyes adatait a vizsgáztatásban részt vevők kizárólag a vizsga alkalmával történő azonosítás céljából használhatják fel. A vizsgáztatásban részt vevők tudomásul veszik, hogy az így megszerzett adatokat bizalmasan kell kezelni és gondoskodni kell azok jogszabályban foglalt védelméről.

Felelősség és jogosultság
Az állami horgászvizsgáztatást – a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (9) bekezdése alapján – a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: horgászszövetség), illetve az általa – írásbeli megállapodás útján – horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet (a továbbiakban: horgászszervezet) végezheti.
Horgászvizsgáztatásban való közreműködésre kizárólag az a szervezet vonható be, amely a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 21. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz, és a megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez benyújtotta.
A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni.
A horgászvizsga zökkenőmentes lebonyolítása a vizsgaszervező felelőssége.
A horgászvizsga bizottság elnöke és a bizottság tagjai kötelesek a vonatkozó jogszabályokban és jelen szabályzatban foglaltakat maradéktalanul betartani.
A vizsgázó a vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg tudomásul veszi a horgászvizsgával kapcsolatos jogszabály által megállapított kötelezettségeit, az azok megszegésével járó jogkövetkezményeket és a jelen vizsgaszabályzatban foglaltakat.

A vizsgára történő jelentkezés és feltételei
Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni.
Horgászvizsgára minden, a jelentkezés napján 10. életévét betöltött személy jelentkezhet. Amennyiben a vizsgázó személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájáruló nyilatkozatot.
A horgászvizsgára történő érvényes jelentkezés további feltétele a horgász regisztráció elvégzése.
Horgászvizsgára jelentkezni a horgászszövetség vagy horgászszervezet által közzétett olyan jelentkezési lapon lehet, amelyen a vizsgát lebonyolító szervezet feltüntette a horgászvizsga pontos helyszínét és időpontját. A horgászvizsgára való jelentkezéshez felhasználható nyomtatványon a jelentkező köteles feltüntetni a nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, adóazonosító jelét, opcionálisan lakcímét és telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét, valamint horgász regisztrációs azonosító számát. A jelentkezés a hirdetményben megadott módon (személyesen, elektronikus úton stb.) történhet.
A horgászvizsgára történő jelentkezési határidőt a közzétett hirdetményben kell feltüntetni.
A horgászszervezetnek törekednie kell arra, hogy a sikeres vizsgát igazoló állami horgászvizsga bizonyítvány – kinyomtatva is olvasható minőségű – digitális másolata mielőbb feltöltésre kerüljön a horgászinformációs rendszerbe (röviden: HORINFO).
Az állami horgászvizsga díjmentes.

A vizsgát megelőző teendők
A vizsga napján, annak megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke köteles megnyitni a vizsga jegyzőkönyvet és megbizonyosodni arról, hogy a vizsgabizottság minden tagja jelen van, továbbá, hogy a vizsga kiírása, a vizsgázni kívánó személyek jelentkezése a vonatkozó jogszabályoknak, valamint jelen vizsgaszabályzatnak megfelelően történt.
Az elnök köteles megnyilatkoztatni a vizsgabizottság tagjait arról, hogy fennáll-e összeférhetetlenség bármely vizsgára jelentkezett személlyel szemben. Amennyiben összeférhetetlenség állapítható meg valamelyik vizsgabizottsági tag esetében, úgy annak tényét rögzíteni kell a vizsga jegyzőkönyvben. Amennyiben szóbeli vizsgáztatás is történik, az összeférhetetlenséggel érintett bizottsági tag az összeférhetetlenséggel érintett vizsgázó szóbeli felelete alatti időtartamra köteles elhagyni a vizsgahelyszínt.
Ezt követően kerül sor a vizsgázni kívánó személyek szólítására és a személyek azonosítására, melynek ellenőrzése valamely érvényes személyazonosító okmány vagy Magyar Horgászkártya bemutatásával történhet. A 14. életévüket be nem töltött vizsgázni kívánó személyek személyazonosságának igazolására az diákigazolvány is elfogadható.
A személyazonosítás során ellenőrizni kell, hogy a vizsgázó rendelkezik-e már horgász regisztrációval. Amennyiben még nem, akkor azt a sikeres vizsgát igazoló állami horgászvizsga bizonyítvány átadását megelőzően kell elvégezni, melyhez a
vizsgázónak rendelkezésre kell bocsátania adókártyáját az elvárt minőségű digitális másolat elkészítéséhez.

A vizsgázói magatartás
A vizsgázó köteles a jelen szabályzatban foglaltakat betartani és az általános viselkedési normáknak megfelelni. A vizsgázó nem megfelelő vizsgázói magatartása azonnali kizárást von maga után. Nem megfelelő vizsgázói magatartáson értendő a vizsga rendjének megzavarása, így minden olyan tevékenység, illetve arra irányuló szándék, amellyel jogosulatlan előnyhöz juthat a vizsgázó vagy vizsgatársa.
A vizsgázó köteles személyazonosságát hitelt érdemlő módon (a vizsga napján érvényes személyazonosító okmány, diákigazolvány, Magyar Horgászkártya) igazolni. Amennyiben a vizsgázó személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgabizottság elnöke további arcképes igazolvány bemutatására köteles felszólítani a vizsgázót. Amennyiben a vizsgázó a felhívásra egyéb személyazonosságot igazoló okmányt felmutatni nem tud, úgy a vizsgázó vizsgára nem bocsátható.

Vizsgakötelezettség alóli mentesülés
Állami horgászvizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
A Hhvtv. 40. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.
A Hhvtv. 40. § (5) bekezdése szerint az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon vak vagy gyengénlátó személy, aki ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja. A horgászvizsga alóli mentességet az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját bizonyító – pl. szakorvosi vagy egyéb, a tartósan fennálló súlyos fogyatékosságot igazoló hivatalos dokumentum vagy annak hitelesített másolata – igazolás benyújtásával kell igazolni.
A Vhr. 21. § (11) bekezdése alapján a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet az elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítványt – nyilvántartási adatai alapján – megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesen pótolja.

A horgászvizsga
A horgászvizsga alapvetően két részből áll: az első rész kizárólag írásban történik, mely a tudásszint felmérésére szolgáló feleletválasztós, illetve egyszerű kifejtő kérdésekből áll. A második rész a hazánkban előforduló halfajok képről történő felismeréséből, illetve azok legfontosabb biológiai jellemzőinek és esetenkénti méretkorlátozásuknak, tilalmi idejüknek ismertetéséből áll, mely általában szóban történik, de elektronikus támogatás, illetve megfelelő szintű technikai háttér – pl. kivetítő – rendelkezésre állása esetén írásban is történhet, akár az első vizsgarésszel összevontan.

        Az első vizsgarész
Miután a bizottság elnöke a vizsgajegyzőkönyvben rögzítette a jelenlévők pontos számát és alapadatait (név, születési hely és idő, anyja neve), megnyitja az első vizsgarészt.
Az első vizsgarész időtartama alatt kizárólag egy kék színnel fogó golyóstoll lehet a vizsgázónál. A megfelelő számú kék színnel fogó golyóstoll biztosításáért a vizsgaszervező a felelős.
Az első vizsgarész a tesztlapok kiosztását követően, elektronikus támogatású vizsga esetén a vizsgáztatásra alkalmas szoftver elindításával veszi kezdetét. A vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgázókat, hogy először a nevüket tüntessék fel olvasható, nyomtatott nagybetűkkel, valamint röviden ismerteti az első vizsgarésszel kapcsolatos, jelen szabályzatban foglalt legfontosabb tudnivalókat.
A bizottság elnöke tájékoztatja a résztvevőket, hogy kötelessége figyelmeztetés nélkül kizárni a vizsgáról az alábbi cselekmények elkövetőit:
• akinek az asztalán a tesztlapon és a kék színnel fogó golyóstollon kívül bármilyen más eszköz található,
• aki vizsga közben olyan elektronikus eszközt használ, amelyen bármilyen, a horgászvizsgán használható ismeretanyag található, ami tisztességtelen előnyhöz juttathatja annak használóját,
• aki más vizsgázóval akár szóban, akár írásban kommunikál.
Az első vizsgarész 32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő kérdésből áll, mellyel maximum 32 pont érhető el. A vizsgakérdések a – halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott és honlapján közzétett követelményrendszer alapján kerülnek összeállításra.
A feleletválasztós kérdésekre 4 lehetséges válasz közül egyet kell kiválasztania és azt egyértelműen megjelölnie a vizsgázónak.
Hibásnak vélt válasz esetén a vizsgázó egy kérdés esetében egyszer végezhet javítást. Feleletválasztó kérdésre adott válasz javításakor a téves jelölést ki kell satírozni és az új válasz betűjelét be kell karikázni. Az egyszerű kifejtő válasz esetében a nem megfelelő tartalmú szövegrész zárójelbe tételével és egyszerű áthúzásával, majd a jó válasz kérdés közelébe írásával lehet a hibát javítani.
Abban az esetben, ha a vizsgázó két lehetséges választ is megjelölt vagy egynél több javítást végzett egy adott kérdés esetében, az adott kérdésre nem adható pontszám.
Az első vizsgarész teljesítésére legfeljebb 45 perc áll rendelkezésre. A vizsgabizottság elnöke 40 perc elteltével figyelmezteti a vizsgázókat a vizsgarész befejezésének pontos időpontjáról. A rendelkezésre álló idő lejártát követően felszólítja a vizsgázókat a vizsga befejezésére, melynek megszegése automatikus kizárást von maga után.
A vizsgarész lezárását követően – amennyiben a második vizsgarész lebonyolítása szóban történik – a vizsgázóknak el kell hagyniuk az első vizsgarészre szolgáló helyiséget.

        Az első rész értékelése:
A horgászvizsga első részének értékelését megelőzően a horgászvizsga bizottság elnökének a vizsgajegyzőkönyvben rögzítenie kell megállapításait az első vizsgarészre vonatkozóan (a vizsgaszabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően zajlott-e, a vizsgát meg kellett-e szakítani, történt-e kizárás, ill. bármiféle szabálytalanság). Ezen tények jegyzőkönyvezését követően a vizsgabizottság megkezdi a vizsgalapok javítását.
Amennyiben a második vizsgarész az elsővel összevontan írásban zajlik, akkor a vizsgarészek külön-külön történő értékelésére a vizsgarészek lezárását követően kerülhet sor.
A javítást – lehetőség szerint piros vagy zöld – golyóstollal kell elvégezni. A jó válaszokat ki kell pipálni. Az egyszerű kifejtő kérdések esetében a vizsgázó által adott válasz mellett fel kell tüntetni a javítást végző bizottsági tag által megítélt pontszámot. A válasz elmaradása esetén, illetve rossz válasz adása esetén egy „Ø” (áthúzott kör) jelet tesz a javítást végző a hibásan, vagy meg nem válaszolt kérdés mellé.
A vizsgalap alján található elkülönített részen a javítást végző vizsgabizottsági tag összesíti a pontszámot.
Amennyiben a vizsgázó az első vizsgarészen szerezhető 32 pontból minimálisan 21 pontot elért, annak a javító személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára az első vizsgarészre vonatkozóan.
Amennyiben a vizsgázó nem ért el 21 pontot az első vizsgarészen, úgy a javítást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a vizsgalap aljára az első vizsgarészre vonatkozóan.
Azok a vizsgázók, akik a minimálisan elfogadható 21 pontot nem érték el az első vizsgarészből, nem összevont vizsga esetén nem folytathatják vizsgájukat, azaz a vizsga sikertelennek minősül.
Amennyiben a második vizsgarész szóban történik, az összes vizsgalap kijavítását követően a vizsgabizottság egyesével beszólítja a szóbeli második vizsgarészre azokat a személyeket, akik megfeleltek az első vizsgarészen.

        A második vizsgarész
A horgászvizsga második vizsgarésze – akár szóban, akár írásban történik – a hazánkban leggyakrabban előforduló halfajok képről történő felismeréséből, valamint azok esetenkénti méretkorlátozására, tilalmi idejére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, illetve legfontosabb biológiai jellemzőinek ismertetéséből áll.
A horgászvizsga második vizsgarészében összesen 10 db kihúzott vagy vizsgabizottság által kiválasztott, megfelelő minőségű fotón, képen vagy ábrán bemutatott 1-1 halfajt kell felismerni. A bemutatott halfajok közül 6 db-nak őshonos fogható, 2 db-nak idegenhonos fogható, míg 2 db-nak a nem fogható, illetve a védett halfajok kategóriájába kell tartoznia. A képek fenti követelmények szerinti csoportosítása a vizsgabizottság elnökének feladata.

        A második rész értékelése:
A vizsgázónak minimálisan 7 fajt kell felismernie ahhoz, hogy a vizsgarész eredményes lehessen.
Az adott halfaj képről történő felismerése mellett ismertetni kell a Vhr. szerint meghatározott tilalmi idejét, kifogható mennyiségi és méretkorlátozását, illetve legfontosabb biológiai jellemzőit. Az adott halfaj felismeréséért 1 pontot, míg az adott halfajra vonatkozó jogszabály szerinti rendelkezések, illetve legfontosabb biológiai jellemzőinek ismertetésével újabb 1 pontot lehet szerezni.
Szóbeli vizsgáztatáskor a nem megfelelő felismerés esetén a vizsgáztató tájékoztatja a vizsgázót a felismerendő halfaj helyes megnevezéséről, melyet követően kell a vizsgázónak az adott halfajra vonatkozó jellemzőket ismertetnie. Írásbeli vizsga esetén történt helytelen felismerés esetén a vizsgáztató dönthet arról, hogy a vizsgázó által helytelenül felismert halfajra vonatkozóan egyébként helyesen leírtakat figyelembe veszi-e a pontozás során.
A vizsgarész a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Szóbeli vizsga esetén nem számít hibának, azért pontlevonás nem adható, ha a vizsgázó néhány tényt, adatot csak kérdésre tud kifejteni. Ennek megfelelően tehát a vizsgáztató feladata, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződjön arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e mindazzal a tudással, amely a vizsgarész eredményes letételéhez szükséges.
Amennyiben a vizsgázó a második vizsgarészen a megszerezhető 20 pontból legalább 13 pontot elért, annak a javító személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára a második vizsgarészre vonatkozóan.
Amennyiben a vizsgázó nem ért el legalább 13 pontot az írásbeli vizsgarészen, úgy a javítást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára a második vizsgarészre vonatkozóan.

        Az első és második vizsgarész összesítése
A sikeres horgászvizsga feltétele, hogy a vizsgázó mindkét vizsgarészből „megfelelt” minősítést szerezzen.
Sikeres vizsga esetén az állami horgászvizsga bizonyítvány kiadható a vizsgát tett személy részére. Amennyiben a bizonyítvány helyszínen történő kiadása valamely – előre nem látható – okból kifolyólag nem valósítható meg, akkor a sikeres vizsgát tett személy egy későbbi, egyeztetett időpontban és helyszínen veheti át bizonyítványát. Ebben az esetben a vizsgabizottság igazolást állít ki a sikeres vizsgáról a vizsgát tett részére.

        A vizsgalap megtekintése
A vizsgalap tartalmát a vizsga lezárását követően bármely vizsgázó a saját vizsgaeredményének vonatkozásában a vizsganapon vagy – előre egyeztetett időpontban – iratbetekintés keretében a vizsgalap őrzési helyén megismerheti. A betekintés során a vizsgalapon változtatást nem lehet eszközölni, azon semmilyen módosítás nem hajtható végre.
Amennyiben a vizsgalapján szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást, vagy észrevételt kíván tenni a vizsgázó, azt a vizsgabizottság elnökénél teheti meg. A vizsgabizottság elnökének a kötelessége megvizsgálni a vizsgázó által tett kifogást vagy észrevételt, dönteni annak jogosságáról és mindezt jegyzőkönyvbe foglalni.

A vizsgát követő teendők
A horgászvizsga bizottság elnöke jegyzőkönyvezi a vizsgarészek eredményét, majd a jegyzőkönyv kötelező mellékletét képező jelenléti íven összesíti, hogy az összes vizsgára jelentkezett vizsgázó közül hány jelentkező tett sikeres vizsgát. A jegyzőkönyv lezárása előtt meg kell állapítani, hogy a vizsga egésze alatt előfordult-e bármilyen szabálytalanság, zavaró tényező, esetleg meg kellett-e szakítani a vizsgát, történt-e kizárás, esetleg valamelyik vizsgázó emelt-e kifogást a vizsgaeredményével szemben.
A jegyzőkönyv a vizsgabizottság tagjainak ellenjegyzésével kerül lezárásra, annak aláírása után a horgászvizsga véget ér.
A vizsgalapot a vizsgáztató horgászszervezet 5 évig köteles megőrizni.

Magyar Országos Horgász Szövetség